Az orgona történetéről dr. Enyedi Pál művész urat idézzük: 

A hangszer 1910-ben épült. (Ld. Solymosi Ferenc cikkét a hazai Rieger-orgonákról a Magyar Egyházzene folyóirat VIII. évf. 1. számában.) Első átalakítását az első világháború után szenvedte el, amikor a hadi célra elvitt homlokzati sípokat horganysípokkal pótolták. A következő átépítés, az elektromosítás a Mészáros-Keve-cég munkája. A barokkizálás a kor divatja volt, és az anyagi kényszer miatt legolcsóbb megoldásként a síp-levágást alkalmazták. Mindennek azonban megvannak a technikai korlátai (síp- és szálláda-méretek, a kúpláda hangzási jellemzői).

Az orgona jelenleg elektro-pneumatikus, két szabad kombinációval, hengerrel. 

Az orgonaszekrény mai fehér festése alatt szép pasztellszínek rejlenek (ez jellemző volt Riegerre), ami talán az 1910-es templomfestéssel harmonizálhatott.

 

Szabó Lőrinc (aki hét esztendeje a templom orgonistája, a mostani koncertsorozat szervezője) elmondta: az 1761-1766 között épült budakeszi plébániatemplom orgonája a Rieger-műhely 1564. számú opusza. Ez a hangszer kis túlzással sem nevezhető nagynak, mert mindössze 16 regiszteres, de a templom páratlan akusztikája miatt, gyönyörű fényes hangján szépen bezengi az impozáns, hatalmas teret.

2011. április 2-től decemberig minden hónap első szombatján rendezik az orgonahangversenyeket, melyeken kizárólag barokk művek hangzanak majd el. Mint szervezőt, érte néhány kritika, hogy barokk hangversenyeket hirdetnek, dacára a Liszt-évnek. Elmondta: azért döntöttek így, mert ha a sorozat sikeres lesz, akkor jövőre a romantika korának orgonaműveivel folytatnák a sorozatot. Elnézve a koncertajánlókat – idén nagyon sok Liszt-mű felcsendül ország-világszerte –, valóban elkél egy kis változatosság. Fontos körülmény az is, hogy a hangszer pedálzata csak d1-ig terjed. A hangversenyeken Johann Sebastian Bach szinte összes jelentős műve felcsendül, ezek mellett más barokk szerzők művei is elhangzanak.