A tematikus kiállítás nem csupán az Angster orgonagyár korszakainak s meghatározó hangszereinek a bemutatására vállalkozik, hanem betekintést nyújt az Angster-család történetébe is. Fényképek, eredeti levéltári anyagok, műszaki rajzok segítségével ismerhetjük meg a kiemelkedő Angster-orgonákat, családi dokumentumok, bizonyítványok, segédlevelek, fényképek, gyászjelentések és emléktárgyak alapján alkothatunk képet a tulajdonosokról.
A kiállítás elrendezésében követi az orgonagyár időbeli, három generációra osztható korszakait. Bemutatja a gyáralapító Angster Józsefet, ismerteti munkásságát, tanulmányait s pécsi letelepedését. Megtaláljuk az 1867-ből való iparengedély-kérelmét ugyanúgy, mint az első orgonájára szóló szerződést, vagy átvételi jegyzőkönyvet, s áttekintést kaphatunk a cég első 30 évében készült 300 mechanikus orgonájáról. A család három generációja összesen 1300 orgonát épített, vagy épített újjá, s köztük olyan jelentőseket is, mint a kassai dóm, a budapesti bazilika és a pécsi székesegyház hangszerei. A kiállítás bemutatja a család féltve őrzött emlékét, Angster József naplószerű önéletrajzát, továbbá a második, tízéves vándorúton készült vázlatkönyvét. (Ez utóbbi a kutatók és az orgonaépítők számára forrásértékű. A dokumentumok egy részét a Megyei Levéltár bocsátotta a kiállítás rendelkezésére.) Megtekinthetjük a Haynald Lajos kalocsai bíboros érsek által 1876-ban, német nyelven írt kinevezést, amellyel Angster Józsefet a Kalocsai Székesegyház akkor új és országos viszonylatban is nagy, jól sikerült orgonájának elkészültével „kalocsai érseki orgonaépítő” címmel tűntette ki. Kevesen láthatták és még kevesebben tudhattak Angster József legelső, 1882-es orgonakatalógusáról. Ugyancsak szerepel a már ismertebb, 1896-os katalógus.
A gyáralapító mindkét fiából, Emilből és Oszkárból is orgonaépítő lett. Ők a századforduló előtti években kapcsolódtak be a gyár életébe, és fokozatosan vették át annak irányítását. Mérföldkő volt a cég életében a budapesti Szent István Bazilika orgonájának felépítése – nem utolsó sorban azért, mert pneumatikus vezérléssel működött, amelyet a tanulmányúton szerzett tapasztalatok birtokában csak a második generáció oldhatott meg. Ez volt annak idején Magyarország legnagyobb orgonája. A munkát nagy küzdelem után nyerte el az Angster-cég. Erről az időszakról szóló korabeli dokumentumoknak, újságcikkeknek nem csupán az Angster-történetben van jelentőségük, hanem az egyetemes magyar ipartörténetben is. A kiállításon látható a cég harmadik, 1908-as kiadású, színvonalában a korábbiakat felülmúló katalógusa is. Értékes dokumentumok számolnak be az 1909-es ipartámogatási program keretében nyújtott államsegélyről, az ennek segítségével történt nagymérvű gépesítésről. Egy vitrinben láthatók a cég I. világháborúval kapcsolatos emlékei. A két világháború közötti időszak értékesebb hangszerei között kiemelt helyet foglal el a Szegedi Dóm orgonája, mely az Angster cég legnagyobb alkotása, amely a maga idejében Európa második legnagyobb templomi orgonája volt.
A harmadik generációt két unokatestvér, Emil fia József és Oszkár fia Imre alkotta. A cég vezetését még a II. világháború kitörése előtt, fiatalon, fokozatosan vették át. Az ő időszakukra esett a cégalapítás 75-éves jubileumának megünneplése, amellyel párhuzamban egyházzenei napokat rendeztek a városban. Erről korabeli kiadványokat, értesítéseket láthatunk. Megtaláljuk az utolsó új orgona képét és néhány, már az államosítás utáni időből származó dokumentumot is.

A vezetők ellen 1951-ben koncepciós per indult. A nyolcvanas évek második felében megindult a tönkretett Angster-örökség társadalmi rehabilitációja. Cikkek és a család történetével foglalkozó könyvek jelentek meg, majd a kilencvenes évekből, majd az Angster-cég megkapta a Magyar Örökség Díjat és a Tüke-díjat. A történet folytatódik. A gyáralapító Angster József dédunokája Angster Judit akusztikus korábban a MTA Akusztikai Kutatólaboratóriumában, jelenleg Stuttgartban, a Fraunhofer Intézetben végez orgonaakusztikai kutatásokat."

A cikk az Örökség című, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Tájékoztató Folyóiratának 2010. májusi számában (XIV. évfolyam, 5. szám) jelent meg, Végh Antal írásaként

A fotót - amelyen a kiállítást megrendező Hajdók Judit, a KÖH szakreferense és dr. Deme Péter látható a kiállítás megnyitóján - a Pécs 2010 Sajtóiroda bocsátotta közre.